Megkezdte hétfőn az átkelést a világ legnagyobb kettős végű, hibrid kompja a La Manche-csatornán a Dover és Calais közötti útvonalon, részeként annak az erőfeszítésnek, hogy zöldebbé tegyék a tengeri hajózást is.
A Roszatom az atomenergia részarányát 2045-re 25%-ra kívánja emelni Oroszországban a jelenlegi 20%-ról és a Pakson is épülő nagy teljesítményű blokkok mellett az új fejlesztésű, kis teljesítményű moduláris reaktoraival (SMR) a későbbiekben az exportpiacokra is kilép – jelentette ki Alekszej Lihacsov, az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója a XXVI. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.
Állítólag több előrelépés is történt a decemberi dubaji klímacsúcsot megelőző bonni fórumon, de konkrétumokról nem számoltak be - adta hírül a Reuters.
Több tízezer magyar vállalkozás van veszélyzónában amiatt, hogy tavaly év végén kényszerből rendkívül magas árak mellett kellett új fix áras áramszerződést kötnie, így egész évre beragadt ezekbe a konstrukciókba, ez pedig az ipari termelést láthatóan visszafogja, és akadályozza az infláció leszorítását is, így kormányzati beavatkozásra van szükség – rajzolódik ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara illetékeseinek mai közös cikkéből. A jelek afelé mutatnak, hogy legalább húszezer cég van a készülő megsegítés célkeresztjében, akik 320 euró/MWh feletti áron kötöttek szerződést, miközben most 100 euró körüliek a piaci árak, illetve az energiaköltségek működési arányához kötnék a kormányzati beavatkozást. Jövő héten kormányzati bejelentés várható, ahogy azt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tegnap már megüzente, és könnyen lehet, hogy ez a döntés lesz az Orbán Viktor kormányfő által ma belengetett új gazdaságvédelmi akcióterv egyik fontos eleme.
Megszámolni sem lehet, hány hollywoodi filmrendező választotta sikeralkotása témájául a különböző természeti csapásokat, katasztrófákat. Bár ezek a filmek sok esetben köszönőviszonyban sincsenek azokkal a valós veszélyekkel, amelyek bolygónkat fenyegetik, az egyértelmű, hogy egyre több ökológiai kihívással kell szembenéznünk. Fontos megjegyezni, hogy a természeti kockázatok listája folyamatosan bővül, ebben a cikkben azonban a régóta ismert kihívásokkal, az azokkal összefüggő ijesztő várakozásokkal foglalkozunk.
A svájci választók a vasárnapi népszavazáson döntenek az új klímatörvényről, amelynek célja, hogy 2050-re nettó nullára csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást - számolt be a Reuters.
A holland kormány október 1-jén bezárja Európa legnagyobb, 60 éve működő, gázmezőjét – szivárogtatta ki tegnap egy forrás a Bloombergnek éppen akkor, amikor két norvég gázmező és egy gázfeldolgozó kényszerszünete miatt egyébként is ideges volt az európai gázpiac, és ezek együtt okozták az elképesztő, 20% feletti drágulást és hatalmas volatilitást. Azóta már jelentős áresés történt, de a friss fejlemények összességében arra mutatnak rá, hogy ha az egyébként egész jó fundamentumokkal rendelkező európai gázpiacon összejön pár kedvezőtlen kínálati oldali hír, akkor rögtön vészjelzéseket küld a piac, és a válság tavalyi akut szakaszában látott napon belüli vad csapkodások is kialakulhatnak. Mindez egyébként a forint látványos esésében is szerepet játszhatott tegnap, hiszen a gázár szárnyalása az energiamérlegen és a költségvetési egyenlegen keresztül Magyarországra is nyomást gyakorol.
António Guterres, az ENSZ főtitkára a fosszilis tüzelőanyagokról való fokozatos leválásra szólította fel az államokat és a vállalatokat - írta meg a Reuters, amely egy másik cikkében arról is beszámolt, hogy Kanadában olyan jogszabályt terjesztettek elő, mely felkészíti a munkavállalókat a zöld gazdaságban betöltött új szerepekre.
Az Európai Unió új javaslatcsomagot dolgozott ki az ESG-minősítési iparág átalakítására az átláthatóság növelése érdekében. Az új szabályok előírják, hogy az ESG minősítéseket nyújtó szolgáltatóknak közzé kell tenniük módszertanaikat, és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság fogja szabályozni őket - írja a Reuters.
A Szentpétervári Gazdasági Fórum egyik panelbeszélgetésén ülve osztotta ki a nyugati szövetségeseket Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt hangsúlyozva, hogy az energiaszállítás nem politikai, hanem fizikai kérdés, és azt bizonygatta, hogy Magyarország energiaellátása az orosz energia nélkül nem lehetséges. Az európai energiaellátás biztonságához szükséges négy pont egyikében keményen kiosztotta az ukrán és horvát olajvezeték üzemeltető cégeket, akik szerinte „őrült módon, összehangoltan” emelték meg a tranzitdíjakat.
Igazodva a szigorúbb környezetvédelmi szabályokhoz, Joe Biden amerikai elnök megvétózta a Kongresszus azon döntését, mely lazított volna egyes kibocsátási határértékeken - számolt be a Reuters, mely egy másik cikkében arról is hírt adott, hogy milliónyi aktivistával rendelkező környezetvédelmi szervezetek biztosították az újrázni kívánó Bident támogatásukról.
Új kihívások sorával kell szembenéznie a cégeknek. Az energiaválság miatt a földgáz és az áram ára is az égbe szökött, és ugyan a költségek csökkenésnek indultak, a szakértők szerint az olcsó energia korának vége. Soós Szabolcs, a Solar Markt Csoport pénzügyi igazgatója, aki előadóként részt vett a Portfolio Vállalati Energiabeszerzés 2023 és Portfolio-MAGE Járműipar 2023 konferenciáján is, lapunknak többek között arról beszélt, hogy a következő években a zöld energia iránti gyors keresletnövekedés mellett a kínálati oldalon számos tényező lassítja a piaci alapú termelési kapacitások hazai elterjedését a következő években. Nehéz helyzetben lesz tehát az a cég, amelyik nem lép időben. De elkésett-e már az, aki mostanáig nem invesztált a zöld energiába? A szakember kitért arra is, beszélhetünk-e még energiaválságról, vagy a válság az új normalitás, amellyel együtt kell élnünk?
Az Audi Hungaria Zrt. és a New Energy Kft. együttműködésének eredményeként ezentúl a győri vállalat telephelyén keletkező gumiabroncs-hulladékot kémiailag hasznosítják, mely által elkerülhető a mikróműanyagok és a belőlük kioldódó káros anyagok természetbe kerülése a hasznosítás során - derült ki az Audi közleményéből.
Az Európai Unió klímaügyi tanácsadó testülete arra tesz javaslatot csütörtökön, hogy a 2030-as és 2050-es klímacél mellett köztes célként 2040-re legalább 90%-kal kellene csökkenteni az uniós kibocsátás szintjét az 1990-es szinthez képest – írja az EUobserver.
Új szabályt fogadott el Párizs a magas épületekre, e szerint 37 méternél magasabbra nem lehet építeni a jövőben semmit sem a fővárosban – számol be a hírről az Euronews.
Az áprilisi radikális pályázati módosítások után, amelyekhez minisztériumi közlemény is társult, a napokban újabb fontos fejlemények történtek a lakossági napelemes pályázatnál – ezúttal azonban csendben. Mindössze egy rövid közlemény jelent meg az uniós helyreállítási forrásból megvalósuló pályázat dedikált aloldalán, amely azt foglalta össze, hogy a már 35 ezer nyertessel rendelkező pályázatnál milyen esetekben fogadják el, ha az eredeti vállalásoktól eltérő műszaki tartalommal valósítják meg a beruházást.
A kezdeti esés után délutánra öthetes csúcsra, 11%-kal 40 euró/MWh fölé ugrott ma a holland gáztőzsdén a júliusi határidős gáz ára, noha két fontos kedvező hír is érkezett a gázkínálat oldaláról egy kedvezőtlen mellett. Közben az orosz nemzetbiztonsági bizottság mostanában rendszeresen kemény fenyegetéseket megfogalmazó alelnöke újból üzent, miszerint szabad kezet kapnak az oroszok az európai tenger alatti (kommunikációs) infrastruktúra rombolására. Ezt az Északi Áramlat felrobbantásáról szóló nyugati híráramlás láttán fogalmazta meg Dimitrij Medvegyev, és ez is szerepet játszhat a gázárak ugrásában, ami az áramárakat is megugrasztotta.
A zöldhidrogén-piac hozzáadott értéke az előrejelzések szerint 2030-ra globálisan elérheti az 500 milliárd eurót – vázolja a Roland Berger tanácsadócég a friss tanulmányában, amely arra is rávilágít, hogy Európa kiváló pozícióban van, mert ennek az óriási piacnak akár a 40%-át is magához kötheti.
A klímaváltozás messze nem csupán a környezetünk megváltozásáról szól, hanem az ehhez kapcsolódó társadalmi és technológiai folyamatokról is. Ezeknek a változásoknak a felismerése óriási jelentőségű az ingatlanszektor számára, ha azt akarjuk, hogy épületeink 15 év múlva is gazdaságosan használhatók legyenek és ne a 70-80-as években épült, ma már fenntarthatatlan lakó- és irodaépületek sorsára jussanak. Az épületeknek a hosszú távú változásokhoz kell igazodniuk, ami a fizikai terek új funkcióit, a zöld technológiák használatát és az okos megoldások helyett már a kognitív épületüzemeltetést hozza magával.